Előfordulása: Már Diel elött széleskörűen elterjedtnek írta le Sickler és Zink, és az utóbbi szerint a gyümölcs helybeli területekről származik (Német), ahol gyakran található a kertekben. A korai, új fajta nyári almák mellett, értve alatta  a Fehér Asztraháni-t és a Birginiai Nyári alma'-t /Birginische Sommerapfel/, ez nélkülözhető, mégis választék bővítésnek  manapság is ültetve lesz .​
 

Irodalom, Szinonima: Diel II. kötet 220.oldal. Ő a lapos almák /Blattäpfel/ közé sorolta, mindjárt előrebocsátotta, hogy "mindig szélesebb, mint amilyen magas", ám a gyümölcs formája változó lsd. a következőkben, ugyanakkor én nem tudtam tartóztatni magam, hogy az almának a fenti ábrázolását Hogg-nak megfelelően a hosszúkás gyümölcsök közé soroljam be. Sickler a T.O.G. I.kötet.186.oldal XI.tábla és Zink I.tábla Nr.2. a gyümölcsöt, mint én fent,  képezték le /mindkettőjüket idézi Diel/. Sickler után Thüringiában "Kleiner Kornapfel"-nek is hívják, Ehrifts Handwd /?/ az 51.oldalon említi-, hogy Svábföldön "Ernte-Apfel"-nek, de a Dochnahls Regiszterben olvasható, hogy a felsoroltakon kívül /Dochnahls-nál 290.oldal/ Paradies- vagy Johannisapfel-nek, valamint Weise Sommer Taffentapfel-nek /Zürcher Transparent/, Jakobsapfel-nek van híva, épp úgy, mint a Diel által a VI.267.oldalon leírt még egy szeptember-októberi  érési idejű "Spaeter Sommerapfel".

...Sickler után Franciaországban "Pomme de St.Jaques"-nek nevezik, Angliában "St.James"-nek, miközben Hogg után, aki őt a 79.oldalon mint "English Codlin" írta le......Old English Codlin, Common Codlin-nak...és augusztustól októberig lesz felhasználva.​

Alak: mint fent ábrázolva. Diel egy közepes méretű Borsdorfer-hez hasonlítja, de egy kissé kerekebb, sőt hosszúkásnak kinéző, 2" széles és ugyanilyen magas, vagy csak kicsit alacsonyabb, teljes hozamnál 1 egész 1/4". Egy erősen hajtó fiatal fánál én, kis lapos kerekded gyümölcsöt neveltem 2 egész 1/4" széles és 1 egész 3/4" magas, aminek így már több a hasonlósága a Borsdorfer-hez.​

Csésze: zárt, zöldes, sekély, finom redőkkel körbevett, amelyek közül több bordázat ráfut a gyümölcsre.​Szára: vékony, 1/2 - 3/4" hosszú, egy szép, hol sekély, hol kissé rozsdás üregben.​

Héj: finom, nem zsíros, sápadt szalmasárga /itt is, mint Sickler-nél, némi zöldes csillogással/, a napos oldalon gyakran lágyan bemosott pírral, pettyek nélkül, némelykor szemölcsökkel.​

Húsa: fehér, laza, puha, kellően leveses és megfelelő érettségében jó, édes-savas ízű.​

Magház: gyakran üreges tengelyű, többnyire zárt, kissé szélesebb rekeszekkel, melyek sok ép magot tartalmaznak. A csészecsőve jobbára lehatol a magházig.​​

Érés, felhasználás: Július végére a gyümölcs csak kordonon érik be, magas törzsön augusztus közepére / ez Meiningen-ben augusztus vége is lehet/. Hűvös tárolással 14 naptól 3 hétig tartható el, majd lisztessé válik. Friss fogyasztásra szolgál és kitűnő kompótnak.​

A fa tulajdonságai: nem lesz nagy és Jakabalma magoncra oltva - Diel szerint - nagyon kicsi marad, de rajta a gyümölcsök erőteljes metszésnél, nemesebbek és nagyobbak. Az ágait többnyire vízszintesen hozza, amelyekre hamarosan sok termés rakódik és bőven terem. A nyári ágakat Diel vékonynak írja le /valószínűleg a törpe fáknál/, piszkosan barnák, az árnyékos oldalon olív zöldek, nem pettyezettek. Az én vadalanyra oltott fáimnál a vesszők mérsékelten erősek és hosszúak, szürkés barnák, a napos oldalukon pirosas barnák, elég erősen ezüstös héjúak, nagyon finoman, kissé bizonytalanul sárgás fehéren pontozottak. A levél az ág végen csaknem szív alakú, egyebekben ovális, itt-ott a szár irányába némileg ékalakú és a levelei a gyümölcsfának eléggé nagyok, csaknem​laposak, durvábban és finomabban fűrészesek, fogazottak. A pálhalevelek ár- vagy fonal alakúak.​​

Megjegyzés:​ Hogg "English Codlin"-ja a fenti lenne? ....mégis Hogg az English Codlin-t, mint közép nagynak jelöli és kónikusnak adja meg, amit ő októberig tartana.